FIGDE

Fantasztikus és idegesítő gondolatok ,dolgok egyvelege!!!

Weboldal bejelentése

Szabálysértő honlap?
Kérünk, jelentsd be!

Ügyfélszolgálat

HuPont.hu Ügyfélszolgálat

Fernando Alonso
Fernando Alonso a 2011-es Kanadai Nagydíjon
Életrajzi adatai
Teljes neve	Fernando Alonso Diaz
Született	1981. július 29. (30 éves)
Nemzetisége	spanyol
Pályafutása
Aktív évei	2001 –
Csapata	Ferrari (2010-) (Csapattárs:  Felipe Massa)
Rajtszáma	5
Korábbi csapatai	Minardi (2000 teszt, 2001),Renault (2002 teszt, 2003–2006, 2008–2009), McLaren(2007)
Nagydíjak száma	170 (169 rajt)
Világbajnoki címek	2 (2005, 2006 )
Győzelmek	27
Dobogós helyezések	69
Első rajtkockák	20
Leggyorsabb körök	19
VB-pontok	974
Első nagydíj	2001-es Ausztrál Nagydíj
Első győzelem	2003-as Magyar Nagydíj
Legutolsó győzelem	2011-es Brit Nagydíj
Legutolsó nagydíj	2011-es Magyar Nagydíj
2010 VB-helyezés	2. (252 pont)
Frissítve: 2011-es Formula–1 Magyar Nagydíj

Fernando Alonso Díaz (Oviedo, 1981. július 29. – ) spanyol autóversenyző, 2005 valamint 2006 Formula–1-es világbajnoka, egyben az eddigi harmadik legfiatalabb (Sebastian Vettel és Lewis Hamilton után) és egyetlen spanyol nemzetiségű Formula–1-es világbajnok.

Pályafutás 

A Formula–1 előtt 

Alonso egy kétgyermekes családban született Spanyolország Asztúria tartományában. Édesanyja egy áruházban dolgozott, édesapja szerelőként dolgozott egy robbanószergyárban. Van egy nővére, Lorena.

Fernando Alonso édesapja, José Luis amatőr gokart versenyző volt, aki szerette volna, ha gyermekei is osztoznak szenvedélyében. Épített egy kis, Formula–1-es autót formázó gokartot akkor nyolc esztendős lányának, aki azonban nem mutatott érdeklődést a sport iránt. Fiának, az ekkor három esztendős Fernandónak azonban megtetszett a gokartozás és ez meg is határozta a jövőjét.

Innentől kezdve édesapja különböző spanyolországi gokartversenyekre nevezte be fiát, s Fernando általában sikeres is volt. Alonso nyert három spanyol gokart bajnokságot (1994, 1996, 1997), második helyezést szerzett a Gokart Európa-bajnokságon és 1996-ban megnyerte a Junior Gokart Világbajnokságot.

Alonso 1999-ben kezdett el autókkal versenyezni a Formula Nissan Open sorozatban. Ekkor találkozott az egykori spanyol Formula–1-es versenyzővel, Adrián Camposszal, aki a menedzsere lett. Alonso megnyerte a bajnokságot, 2000-ben pedig a Forma–3000-ben folytatta pályafutását. Ebben a sorozatban egy futamot nyert (Spa-Francorchamps) és a bajnokság negyedik helyén végzett.

A Formula–1-ben 

Debütálás a Minardival – 2001 

Teljesítménye nyomán felfigyelt rá a Benetton csapatfőnöke, Flavio Briatore és menedzseri szerződést kötött vele 2000 decemberében. Briatore rögtön be is juttatta Alonsót a Formula–1-be, így a spanyol versenyző a 2001-es szezont – mindössze 19 évesen – már mint aMinardi csapat versenyzője kezdhette meg.

A Minardi a mezőny leggyengébb autója volt, és Alonso nem tudott vele pontot szerezni, de az edzéseken rendre csapattársa előtt végzett, többször erősebb autókat megelőzve. Debütáló évének legnagyobb eredménye, hogy Formula–1-es tapasztalatokra tehetett szert egy viszonylag nyomás nélküli környezetben.

Tesztpilótáskodás a Renault-nál – 2002

Alonso a 2004-es Kanadai Nagydíjon

2002-ben menedzsere, Flavio Briatore úgy döntött, hogy a Renault-hoz viszi Alonsót, mint tesztpilótát. Alonso nem örült annak, hogy nem versenyezhet, ám Briatore úgy ítélte meg, hogy hasznos lesz a fiatal versenyző számára, ha egy évig ismerkedik a csapattal és az autóval, mielőtt versenyzői állást kapna.

Visszatérés versenyzőként – 2003–2004 

2003-ban a versenyzési lehetőséget meg is kapta a spanyol versenyző a Renault-nál, ahol az olasz Jarno Trulli volt a csapattársa. Alonso a Maláj Nagydíjon megszerezte az első rajtkockát, amivel ő lett a Formula–1-es történelem addigi legifjabb pole pozíciósa –Rubens Barrichello rekordját döntve meg. Később a szezon során, a Magyar Nagydíjon pályafutása első futamgyőzelmét is learatta – ez szintén rekord volt: Bruce McLarentől vette át a legfiatalabb futamgyőztes címet. A szezon végén Alonso 55 pontjával hatodik volt a világbajnoki pontversenyben. (2008. szeptember 13-án Monzában döntötte meg pole pozíciós rekordját Sebastian Vettel, aki a vasárnapi futamon a legfiatalabb futamgyőztes címét is átvette Alonsótól). Jellemző volt az RS23 kódjelű motor megbízhatatlansága, jól példázza ezt, hogy öt kiesésből négy motorhiba volt, illetve a Francia Nagydíjon előbb Alonso, majd két körrel később csapattársa, Trulli esett ki motorhiba miatt.

A 2004-es szezonban nem nyert versenyt – csapattársa, Jarno Trulli azonban győzött Monacóban. Általában véve is a szezon elején Trulli tette az erősebb Renault-pilóta benyomását. Az év második felében azonban Trulli eredményei egyre gyengébbek lettek, végül három futammal a szezon vége előtt elbocsátották a csapattól, noha ekkor még több ponttal rendelkezett a világbajnoki pontversenyben, mint Alonso. 59 ponttal végül Alonso a világbajnokság negyedik helyét szerezte meg. Az R24-es autó már megbízhatóbb volt, mert öt kiesése volt, ebből Kanadában műszaki hiba miatt, Belgiumban motorhiba miatt esett ki.

Az első világbajnoki cím – 2005 

Alonso az indianapolisi időmérőn, 2005-ben

2005-ben Alonso új csapattársat kapott Giancarlo Fisichellaszemélyében, aki győzelemmel mutatkozott be a RenaultnálAusztráliában. Alonso a harmadik helyen végzett. Ezt követően a spanyol három futamot nyert sorozatban (Malajzia, Bahrein, San Marino), s fölényes vezetést szerzett a világbajnoki pontversenyben. A szezon során még négy versenyt nyert (Nürburgring, Magny-Cours,Hockenheim, Sanghaj) és Brazíliában bebiztosította a világbajnoki címet. Alonso 24 évesen és 59 naposan a Formula–1 eddigi történetének legfiatalabb világbajnoka lett, az autója miatt szenvedő Michael Schumachert maga mögé utasítva, aki addig zsinórban öt, összesen hét világbajnoki címet szerzett.

A szezon során a McLaren-Mercedes versenyzője, Kimi Räikkönen került a legközelebb ahhoz, hogy veszélyeztesse Alonso elsőségét, ám a McLaren gyakori megbízhatósági problémái miatt sosem alakult ki igazán éles helyzet kettejük között sem a világbajnoki pontversenyben, sem pedig a versenypályán. Räikkönen két alkalommal is Alonso elől esett ki a versenyből (Nürburgring, Hockenheim) és számos alkalommal kellett motorcsere miatt a mezőny közepéről indulnia. Alonso végül 21 ponttal verte meg Räikkönent a világbajnokságban (133 pont 112 pont ellenében).

Alonso jellemzője a szezon során a megbízható, egyenletes, ugyanakkor a kockázatot kerülő versenyzés volt – amit talán a legjobban az a jelenet példáz, amikor a Brazil Nagydíjonvédekezés nélkül hagyta maga mellett elmenni Juan Pablo Montoyát. Alonso végig a világbajnoki címet szem előtt tartva versenyzett, és ezért sokszor nem törekedett a futamgyőzelemre, hanem inkább a biztos célba érkezésre és pontszerzésre koncentrált, hiszen a szezon elején megszerzett előnye (amikor a McLaren még gyengélkedett) és a McLaren későbbi műszaki hibái nem tették szükségessé, hogy támadjon.

Fisichellával a 2006-os Maláj Nagydíj után

A szezon utolsó két versenyén, amikor már bebiztosította világbajnoki címét, és nem volt komoly kockázata a manővereknek, Alonso agresszívebbé vált, s ennek köszönhetően a Japán Nagydíjon a 16. helyről indulva a harmadik helyen végzett – emlékezetes módon megelőzve az egyre romló gumikkal küzdő Michael Schumachert a 130R-kanyarban.

A Kínai Nagydíjon a Renault a csapat-világbajnoki címet is bebiztosította Alonso futamgyőzelmével és Fisichella „hátvédmunkájával” (az olasz sokáig feltartotta a két McLarent, ezzel téve lehetővé Alonso számára, hogy előnyre tegyen szert).

A 2005-ös szezont követően Alonso számos kitüntetésben részesült, különösen hazájában, ahol egy külön kifejezést is alkottak az ifjú Formula–1-es pilótát körülvevő rajongásra: "Alonsomania". A versenyző 2005 végén megkapta az „Asztúria Hercege-díjat”.

2005. december 19-én Alonso váratlanul bejelentette, hogy 2007-től a McLaren-Mercedesnél folytatja Formula–1-es pályafutását.

A második világbajnoki cím – 2006 

Alonso tehát egy évig még Briatore vezetésével versenyzett. A szezon során nyert hét futamot (Szahír, Melbourne, Catalunya,Silverstone, Monaco, Montreal, Szuzuka) hét második helyet (Sepang, Imola, Nürnburgring, Magny-Cours, Istanbul, Shanghaj,Interlagos), nem volt harmadik, negyedik, de kétszer volt ötödik (Indianapolis, Hockenheim).

2006-ban, Indianapolisban

Érdekes futama volt az imolai, mert az egész versenyen 2 másodperces hátrányon belül autózott Michael Schumacher mögött, de nem tudott előzni, megismételve fordított szerepben az egy évvel korábbi imolai futamot. A Török Nagydíjon is ez történt, de ott megelőzte a Ferrari pilótáját, és a Japán Nagydíjon gyakorlatilag el is dőlt a vb, hiszen Alonso úgy lett első, hogy ellenfele előle motorhiba miatt kiesett. Az év végén visszavonuló Schumacher ekkor már csak úgy lehetett világbajnok, ha Brazíliábanmegnyeri a versenyt, Alonso pedig nem szerez pontot. Végül Alonso második lett, Schumacher pedig élete egyik legjobb futamán az utolsó helyről felzárkózva a 4. helyet érte el, többek között Raikkönent, Fisichellát, Barrichellót, és Heidfeldet is megelőzve.

Alonso így kétszeres világbajnok lett 134 pontot gyűjtve. Schumacher 121 pontot szerzett, 13 ponttal kevesebbet, mint Alonso. A Brazil Nagydíj után érzékenyen megköszönte a csapatnak a lehetőségeket és a nagyszerű munkát.

A McLarennél – 2007 

Alonso a brit McLaren-Mercedes csapatnál folytatta pályafutását. A szezon során kétszer indult pole pozícióból (Monaco,Monza) és négy verseny nyert (Sepang, Monaco, Nürbürgring, Monza).

Alonso 2007-ben a Maláj Nagydíjon

Alonsonak számos konfliktusa akadt csapatával és újonc csapattársával, Lewis Hamiltonnal. Ellenségeskedésüket jól példázza a Magyar Nagydíj időmérő edzése, ahol Alonso feltartotta a boxban Hamiltont, miután az nem teljesítette a csapatutasítást. Bár Alonso a kvalifikáció utolsó pillanataiban megfutotta a győztes időt, manőveréért 5 helyes rajtrácsbüntetést kapott, míg Hamiltont nem büntették meg, így övé lett a pole pozíció. A versenyt Hamilton nyerte, Alonso végül a 4. helyre kapaszkodott fel, nagyot csatázva Nick Heidfelddel, akit azonban nem tudott megelőzni. A szezonzáró Brazil Nagydíj előtt, a két McLarenes pilótán kívül még a Ferraris rivális Raikkönenek is volt esélye a vb-címre, ám a 7 pontos hátránya volt. Végül, köszönhetően Hamilton verseny eleji hibáinak és a ferraris csapattárs, Felipe Massa segítségének, Raikkönen megcsípte a címet, mindössze egy összetettbeli ponttal megelőzve a két McLarenest.

Fernando Alonso 109 pontot szerzett az idény során, ugyanannyit, mint csapattársa, de mivel Hamilton többször végzett második helyen, ezért ő szerezte meg a bajnokság 2. helyét, Alonso bronzérmes lett.

2007. december 10-én bejelentették, hogy Alonso 1+1 éves szerződést írt alá a Renault csapattal. 2008-ban korábbi sikereinek színhelyén az újonc Nelson Piquet Jr. a csapattársa.