FIGDE

Fantasztikus és idegesítő gondolatok ,dolgok egyvelege!!!

Weboldal bejelentése

Szabálysértő honlap?
Kérünk, jelentsd be!

Ügyfélszolgálat

HuPont.hu Ügyfélszolgálat

Hunyadi Mátyás szülőházaKolozsvárott

Hunyadi Mátyás arcképe

Hunyadi Mátyás (Kolozsvár, 1443. február 23. – Bécs, 1490. április 6.) magyar király. Nevezik Corvin Mátyásnak, az igazságos Mátyás királynak, hivatalosan I. Mátyásnak, de a köznyelv egyszerűen mint Mátyás királyt emlegeti. Neve latinul és németül Matthias Corvinus, szlovákul: Matej Korvín vagy Kráľ Matej, csehül: Matyáš Korvín, horvátul és szlovénül: Matija Korvin, lengyelül: Maciej Korwin, szerbül: Матија Корвин, románul Matei Corvin. Aláírásában a Mathias Rex (Mátyás király) tűnik fel. Magyarországon 1458 és 1490között uralkodott. 1469-től cseh (ellen)király, 1486-tól Ausztria hercege. A magyar hagyomány az egyik legnagyobb magyar királykénttartja számon, akinek emlékét sok népmese és monda is őrzi.

Élete 

Ifjúkora

Apja Hunyadi János kormányzó, a középkori Magyar Királyság egyik legkiemelkedőbb hadvezére. Nevéhez fűződik az 1456-osnándorfehérvári diadal. Anyja Szilágyi Erzsébet, testvére Hunyadi László.

Fadrusz János Mátyás király emlékműve Kolozsvárott, aSzent Mihály-templom előtt.

Hunyadi János kisebbik fiát hat éves koráig anyja és dajkája nevelte, majd tanítók felügyelete alá került. Hunyadi János nem lovagiműveltséget szánt a fiának. Előbb Szánoki Gergely lengyel humanista, majd Vitéz János vezette be a tudás birodalmába. Humanista szellemben Mátyást sokoldalú, érdeklődő emberré nevelték, tanították egyház- és államjogra, művészetekre és latinra. A magyar mellett németül és csehül is beszélt. Vitéz János a váradi könyvtár ritkaságait adta az ifjú Mátyás kezébe, az antik írók műveit. Eredetiben olvasott Nagy Sándor bátorságáról, Hannibal ravaszságáról szóló elbeszéléseket. Az olvasmányokat Vitéz János válogatta meg: a történelem gyakorlati hasznára igyekezett rábeszélni a fogékony gyermeket. Habár neveltetése félbeszakadt, műveltsége így is jóval meghaladta korának főuraiét. Életének e korszakát főként Vajdahunyadon, a családi fészekben töltötte. Hunyadi László kivégzéseután, a Hunyadi párt zászlójára Mátyás neve került, aki V. László foglyaként, az István nevű toronyban várta szabadulását.

Nagybátyja, Szilágyi Mihály támadásai következtében zűrzavar támadt az országban, ami a nagyobb várurak javainak pusztulását okozta. A király hatalma és népszerűsége egyre csökkent, ezért elhagyta az országot. Bécsbe, majd Prágába vonult, túszként Hunyadi Mátyást is magával vitte.

Bár V. László anarchiát hagyott maga mögött, lecsillapodván a kedélyek, a véres bosszú elmaradt. Mikor az esküvőjére készülő királyt a halál váratlanul elragadta, Mátyás esélyei megnövekedtek.

Díszes küldöttség indult 1458 januárjában Csehországba, hogy Budára kísérje a magyarok ifjú királyát. A követséget Vitéz János vezette, de a Hunyadiak számos híve is csatlakozott. Mátyást Podjebrád György cseh uralkodó csak azzal a feltétellel engedte el fogságából, hogy Mátyás feleségül veszi a lányát, Katalint. Az előre kialkudott váltságdíj megfizetése után a fogoly Mátyás végképp megszabadult a fogságból és Buda fele vette az útját. A csapat Esztergomnál kelt át a repedező jégen, és 1458. február 15-énmegérkezett a fővárosba.

Házasság

Mátyást a kortársak nem tartották szépnek. Alacsony, erős testalkatú ember volt. Arcát erősen kiemelkedő orra, duzzadó ajka, barna, fénylő szemei tették jellegzetessé. Haja a válláig ért. Parancsoló egyénisége nem tűrt ellentmondást. Haragos dühkitörései félelmet ébresztettek. De tudott megnyerő, nyájas is lenni. Állítólag könnyen megértette magát a közemberekkel.

1455-ben Hunyadi János megegyezett Cillei Ulrikkal abban, hogy Mátyás feleségül veszi lányát, Cillei Erzsébetet. Mivel azonban a menyasszony 1455-ben hirtelen meghalt, a házasság meghiúsult. [1]

Míg Mátyás fogságban volt, 1458 elején Szilágyi Mihály megegyezett Garai Lászlóval, hogy Mátyás feleségül veszi lányát, Garai Annát. Ez az ígéret érvényét vesztette, mert kiderült, hogy Mátyás viszont Prágában írásban rögzített házassági szerződést kötött Podjebrád Györggyel arról, hogy az ő lányát veszi el. [1]

Podjebrád Katalint (1449–1464), I. György cseh király lányát 1463-ban vette feleségül, de a királyné rövidesen 1464-ben gyermekágyi lázban meghalt. A megözvegyült Mátyás 1476-ban újra megnősült, I. Ferdinánd nápolyi király 19 éves leányát, Aragóniai Beatrixet vette feleségül.

Az 1470. évi bécsi látogatásakor ismerkedett meg egy steini polgárleánnyal, Edelpeck Borbálával. Elhozta Budára, maga mellett tartotta, s szerelmükből 1473. április 2-án fiúgyermek született, Corvin János.

Uralkodása 

Mátyás király pecsétje és aláírása

1458-tól 1490-ben bekövetkezett haláláig uralkodott. V. László halála után nagybátyja, Szilágyi Mihály és a Hunyadi-párt fegyveres erejének nyomására 1458. január 24-én királlyá választották [2], ám egyúttal öt évre kormányzóvá tették Szilágyit.

Már uralkodásának elején gondja támadt mind a főurakkal, mind III. Frigyes német-római császárral. Először Giskra lázad fel ellene, ám a királyi sereg Rozgonyi Sebestyén vezetésével Jánospatak mellett megverte. Garai László nádort, aki összeesküdött ellene, megfosztotta a nádoriméltóságtól. Mivel még kiskorú volt, az országgyűlés Szilágyi Mihályt nevezte ki melléje kormányzónak. Mátyás azonban nem tűrte a gyámkodást és háttérbe szorította nagybátyját, aki erre összeesküdött a király ellen, szövetségre lépve Garai Lászlóval és Újlaki Miklóssal. A király éppen Galambóc váránál hadakozott a törökökkel, amikor fülébe jutott az összeesküvés híre. Azonnal hazatért, az összeesküvőket elfogatta, a nagybátyját pedig le akarta fejeztetni, de meggondolta magát és az ítéletet várfogságra változtatta, amit Szilágyinak Világos várában kellett letöltenie.

Ez idő alatt Garai és Újlaki újra összeesküdtek Mátyás ellen és Németújváron magyar királlyá választották III. Frigyest. Mátyás a lázadók ellen Nagy Simon macsói bánt küldte, aki legyőzte az összeesküvőket: Garai nádor meghalt, társai pedig meghódoltak.

A fogságból kiszabadult Szilágyi újra szervezkedni kezdett a király ellen, de a király az újabb lázadást megelőzendő, Szerbiába küldte nagybátyját, azzal bízta meg, hogy hódítsa vissza a néhai Szerbia területét. Szilágyi azonban még működése kezdetén török fogságba esett, akik lefejezték őt.

1461-ben Mátyás háborúba keveredett Frigyes császárral, akivel azonban kénytelen volt békét kötni, mivel apósa, Podjebrád bujtogatására a cseh főurak újra lázongani kezdtek ellene. Ezt követően kötötte meg 1463-ban Mátyás III. Frigyessel a bécsújhelyi megállapodást, aminek értelmében 80 000 aranyforintért visszakapta tőle a Szent Koronát, amivel 1464. március 29-én Székesfehérvárottkoronázták meg.[3] Ezen kívül az egyezségben közös céljuknak nevezték meg a harcot az török ellen. Kinyilvánították, hogy ha Mátyás fiú utód nélkül hal, a magyar trónt Frigyes fia, Miksa örökli. Később ez a kitétel vált a Habsburg-ház hatalmi igényének első jogalapjává.

Aragóniai Beatrix

Aragóniai Beatrix

Központosított királyi hatalmat épített ki, aminek katonai alapja az első magyar állandó zsoldoshadsereg, a fekete sereg volt. A velencei követ tájékoztatása szerint Mátyásnak a török ellen alkalmazható hada 163 000 főre rúgott. Ez a hatalmas sereg a szárazföldi és vízi haderőre tagozódott. Az előbbinek létszáma 148 000 fő volt, s ebből a „fekete sereg” cseh, morva és sziléziai zsoldosa 16 000 fő, magyar és székely zsoldos 46 000 fő (éspedig 10 000 magyar nehéz lovas, 16 000 könnyű székely lovas – lándzsával, pajzzsal és kézi íjjal –, 4 000 nehéz magyar és 16 000 könnyű székely gyalogos), bandérium 12 000 fő és 70 000 főnyi havasalföldi és moldvai hűbéres had. Az utóbbiak nélkül tehát a magyar hadsereg több mint 70 000 főt, túlnyomórészt zsoldost tett ki.” A főurakat korlátozó intézkedései vetették meg „Igazságos Mátyás” máig élő népi legendájának alapját. Első felesége, Podjebrád Katalin 1464-ben meghalt, ezt követően hosszú ideig nem nősült meg. Először német-római császári családból származó feleséget akart, de ezt nem sikerült elérnie. Végül 1476-ban Aragóniai Beatrix nápolyi királylányt vette feleségül, akitől azonban gyermeke nem született.

Uralkodása idején előfordult, hogy jobbágysorból származó tehetséges embereket vett pártfogásába. Ilyen volt Bakócz Tamás későbbi bíboros, aki mindeddig az egyetlen, esélyes, magyar származású pápajelöltünk volt, vagy Dóczi Orbán, aki rövid ideig Bécs püspöke volt. Uralkodása idején budai, illetve visegrádi udvara az európai reneszánsz egyik központjává vált. A Corvináknak otthont adó, világhírű könyvtára mintegy 2000-2500 kötetet számlált, és a kódexek értéke meghaladta a darabonként 1000 aranyat.

1490. április 6-án Bécsben, váratlanul halt meg. Székesfehérvárott temették el. [4]Bonfini beszámol arról, hogy az udvari pletykák szerint Mátyást megmérgezték, és ezzel Beatrixot gyanúsították. Orvosi kutatások ezt kétségbe vonják, a leírások ugyanis nem számolnak be mérgezésre utaló tünetekről — valószínűbb a szélhűdés. - Szilágyi: A magyar nemzet története (IX. Fejezet)</